A fonóüzem dolgozóit gyakran összezavarják a kártológép különféle típusú tűi és szövetei. Még a tapasztalt szakemberek is gyakran szenvednek fejfájástól. Az alábbiakban részletes besorolást adunk. A tűkendő a kártológép "szíve", modellje, specifikációja, állapota közvetlenül meghatározza a kártolás minőségét (a sodrás és a végfonal minőségét). Egyszerűen fogalmazva, a tűkendőt főként két kategóriába sorolják: fém tűkendőre és rugalmas tűkendőre. A modern, nagy hozamú kártológépek-teljes mértékben alkalmazzák a fém tűkendőt, míg az elasztikus tűkendőt főként burkolatokon vagy hagyományos, kis sebességű{6}}berendezéseken használják.
Íme egy részletes osztályozás és magyarázat az Ön számára:
1. Szerkezet, anyag és cél szerinti osztályozás (fő osztályozási módszer)
1. A fém tűkendő speciális eljárásokkal készül, mint például a fogak lyukasztása és a kioltás, amely nagy szilárdsággal, kopásállósággal, hosszú élettartammal és erős elválasztó funkcióval rendelkezik. Ez a modern kártológépek fő ereje. Beépítési helyzettől függően: Jellemzők: A kártológép legelső lazítóhengerén (seprőhenger) található. A fogak vastagok, kopásállók,-nagy munkaszöggel. Fő funkciója a pamutbálák erőteljes fellazítása és előzetes átfésülése, valamint a legtöbb szennyeződés eltávolítása. Gyakori modellpéldák: AT5610×05611, AT5010×05030, stb. Jellemzők: A fogak magasabbak, a munkaszög kisebb, a fogköz mélyebb. Fő funkciója, hogy a már leválasztott szálakat hatékonyan leválasztja (megragadja) a hengerről, szálhálóvá (pamutszövetté) sűrítve. Különbség a hengertűkendőtől: A fecskefarkú tűkendő fogai általában sűrűbbek, mint a hengeres tűkendőké, és a fogforma jobban elősegíti a szálak átvitelét a hengerből a fecskefarokba. Gyakori modellpéldák: AD4030×01890, AD4025×02090, stb. Jellemzők: A kártológép mag tűkendője. A fogalak kialakítása összetett, figyelembe véve az olyan paramétereket, mint a fogmagasság, a fogmélység, a munkaszög, a fogsűrűség és a fogforma. Fő feladata a szálak megragadása, szétválasztása és átvitele. Trend: A "rövidebb, sekélyebb, élesebb, vékonyabb, sűrűbb, kisebb (munkaszög)" irányába fejlődik a szétválás fokozása, a szálak szabályozása és a pamutcsomók csökkentése érdekében. Gyakori modellpéldák: AC2030×01540, AC2525×01550 (a gyártói számozási szabályok eltérőek). Hengeres fém tűkendő: Fecskefarkú fém tűkendő: Seprőgörgős fém tűkendő: A fog geometriai alakja szerint: Közönséges egyenes fogú tűkendő: A fog teteje lapos. Konvex hátsó tűkendő: A foghát ív alakú, ami növeli az erőt és megakadályozza a fogak visszafordulását. Negatív szögű tűkendő: A munkaszög negatív, erősíti a szálszabályozást, alkalmas nehezen összekeverhető szálak (például szintetikus szálak, nagy-veszélyes pamut) feldolgozására. Kettős ívű tűkendő: A fog teteje és a fog hátulja egyaránt ív-formájú, ez a jelenlegi fő, csúcsminőségű-fogforma, jobb rostkioldó és átviteli teljesítménnyel, és kevésbé hajlamos a szennyeződésekre.
2. Az elasztikus tűszövet főként az alapszövetből (több réteg pamut, len, gyapjú stb. ragasztásával keletkezik) és a bele ágyazott acélhuzal térd{2}}tűkből áll. Jellemzője, hogy bizonyos rugalmassággal rendelkezik. Főbb beépítési területek: Közönséges fedőlemez tűszövet: Az acélhuzal viszonylag vastag, a tűk sűrűbbek és ritkábbak. Ritka-sűrű típusú fedőlemez tűszövet: Az eleje ritka, a hátulja pedig sűrű, ami megfelel a fésülési folyamat során fokozatosan lazuló szálak követelményének. Dupla-sorsűrű fedőlemez tűszövet: Két sor különböző sűrűségű és szögű tű kerül elültetésre, ami fokozza az elválasztó hatást. Spirálvonalú fedőlemez tűszövet: A fedőlemez csontjai köré fémacél huzalokat tekercselnek, rendkívül nagy elválasztószilárdsággal, de a gyártási és karbantartási költségek magasak. Takarólemez tűszövet: Ez a rugalmas tűszövet fő alkalmazási területe. A fedőlemez és a henger közötti terület a kártológép fő elválasztó zónája. A fedőlemez tűszövete és a hengeres fém tűszövet együttesen végzi az aprólékos ismételt fésülést, egyengetést, valamint a rövid szálak és a finom szennyeződések eltávolítását. Jellemzők: A fedőlemez tűszövetének tűsűrűsége, acél tűvastagsága, munkaszöge, ültetési módja stb. Általában léteznek egy-soros, kétsoros-, kétsoros-sűrű ültetési módszerek. Osztályozás: Dow/munkahengeres rugalmas tűszövet: Néhány régi vagy speciális kártológépben használatos, jelenleg többnyire fém tűszövet váltja fel. 2. A feldolgozott szálak típusa szerint osztályozva: Pamut fonó tűszövet: A fogsűrűség nagy, a munkaszög kicsi, a rövid szálhossz, a pamut finomsága és a további szennyeződések jellemzőihez igazodva. Gyapjúfonó tűszövet: A fog sűrűsége viszonylag ritka, a fog alakja nagyobb, a munkaszög nagyobb, hogy alkalmazkodjon a hosszú gyapjúszálak jellemzőihez, jó rugalmasság és több olajtartalom. Speciális-célú tűszövet vegyi szálakhoz: A kémiai szálak sima, statikus elektromosságra hajlamos és egyenletes hosszúságú tulajdonságaira tervezték. Általában a munkaszög nagy (vagy negatív szög), a foghézag sima, hogy megakadályozza a szálak összegabalyodását és eltömődését. Kenderfonó és selyemfonó tűszövet: A fogforma a legrobusztusabb, a legmagasabb szilárdsági követelményekkel, hogy alkalmazkodjon ezeknek a szálaknak a keménységéhez és nagy szilárdságához. 3. A tűszövet modellek jelentése (példa): Az AC2030 × 01540 hengeres fém tűszövetet vesszük példának (a különböző gyártók hasonló szabályokat képviselnek, de a logika eltérő: "használt henger" (A a sorozatszám, C a hengert jelöli). 20: Fog teljes magassága (2,0 mm). 30: A fog elülső szöge (30 fok, kiegészítve a munkaszöggel, munkaszöge=90 fok - 30 fok=60 fok). 015:} tésztalap vastagság ({1}:} 8 mm) (4,0 mm, ennek reciproka nagyjából a vízszintes fogsűrűséget tükrözi).